Az iskola bemutatása / Az iskola rövid története, szakképesítések, partnerek

A Kecskeméti Szakképzési Centrum Kandó Kálmán Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Kecskemét város és térsége meghatározó szakképzést folytató intézménye, a 2018/2019-es tanévben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját.

1967-ig csak egy ipari szakmunkásképző iskola létezett Kecskemét városában, az ipari, gazdasági fejlődés miatt beindult specializálódás azonban egyre több szakmát igényelt, amit egyetlen szakmunkásképző már nem tudott kielégíteni. Ekkor jött létre 1968. augusztus elsején a 623. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, a mai Kandó jogelődje.

Az iskola az Ókollégium épületében működött, a hely azonban szűkösnek bizonyult a megnövekedett tanulólétszám miatt. Szükségmegoldásként az akkori Reszelőgyártól béreltek egy volt kaszárnyaépületet, így az elméleti oktatás két helyszínen történt.

Megoldást az 1976-os év hozott, amikor a Bethlen körút 63. szám alatt elkészült az új, akkor 30 millió Ft-ba kerülő modern iskolaépület, melyet 16 tanterem, 4 szaktanterem, ifjúsági klub, könyvtár, tornaterem, orvosi rendelő, és egy 3 szintes aula alkotott. A berendezésre akkori áron 2 millió Ft-ot fordítottak, ilyen intézmény akkor csak 3 volt az országban.

A tervek szerint az iskola mellett egy többszintes kollégiumnak is meg kellett volna épülnie, ami azonban elmaradt.

A Kandó elődintézménye 623. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetként az 1968/69-es tanévben 1280 tanulóval nyitotta meg kapuit. A 70-es években csökkent a tanulói létszám, 1978-ban már csak 800 tanulónk volt. A maximális tanulói létszám az 1990/91-es tanévben volt, 1502-en koptatták az iskolai padokat: 1134 szakmunkás és 368 szakközépiskolai tanuló. Ennek magyarázata, hogy a 3 éves képzés helyett 2+2; 2+3 év jelentette a szakmunkás tanulói szintet, a technikus képzésben pedig 4+2 tanévig tartók is voltak. A 2018/2019-es tanévi tanulói létszám 1119 fő, akik közül 687 fő szakgimnazista, 432 fő szakközépiskolás. Jól látszik, hogy az arányok megváltoztak az érettségit adó képzések javára. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy az iskola folyamatosan tartani tudja az 1100 fő körüli tanulói létszámot a demográfiai völgy ellenére is.

A szakképzési helyzetkép

Az intézményben 1980-ig csak 3 éves szakmunkásképzés folyt, melyre az ipari és szolgáltató jellegű szakmák oktatása volt jellemző. Nem ritkán szakképesítésenként 2-2 párhuzamos osztály is működött (fodrász, asztalos, villanyszerelő), valamint jelentős volt az érettségi megszerzésére szerveződött esti munkarendű oktatás volumene is.

Az akkori Kandó nemcsak magyar diákok oktatását biztosította, a kezdetekben vietnámi, majd 1982-től 1988-ig líbiai diákok is tanultak szakmát az intézmény falai között.

Érdekes jellemzője volt ennek az időszaknak, hogy a vállalati tanműhelyekben iskolai főállású szakoktatóink oktattak, létszámuk 20-25 fő körüli volt. A kezdetek másik érdekessége a „szórványoktatás” volt, mely a kisvállalkozóknál folyó egyéni vagy alacsony létszámú csoportos gyakorlati oktatást jelentette. Ez elsősorban a fodrász és a női szabó szakmák oktatására volt jellemző, de az asztalos és a villanyszerelő tanulók esetében sem volt ritka. Szervezésileg a sok helyszínen folyó gyakorlati oktatást a szórványellenőrzési feladattal megbízott iskolai állományú szakoktatók kapcsolták az iskolához.

A képzési szerkezetet az alábbi ábra szemlélteti.

623. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet

Jelentősebb szakképzési partnereink az első évtizedekben

Mivel a 90-es évekig az iskola nem rendelkezett egyetlen tanműhellyel sem, a szakmai gyakorlati képzés vállalatoknál, kis- és középvállalkozásoknál, kisiparosoknál történt. A korszak legnagyobb kecskeméti vállalatai tanműhelyeket üzemeltettek, ahol az alábbi szakmák gyakorlati oktatása folyt.

1985 szeptemberében indult a szakmai gyakorlati oktatás az iskola első tanműhelyében, ami a számítástechnikai és az elektronikai műszerészek oktatására épült.

Az 1990-es évek elején az addigi állandó vállalati képzési háttér folyamatosan megszűnt, ami egyre súlyosabb helyzetet teremtett. A folyamatosság biztosítása a gyakorlati oktatásban nem kis erőfeszítést igényelt az iskola vezetése és a tanműhelyek kialakításában közreműködő szakoktatók részéről. Nagy eredménynek tekintjük, hogy az intézmény sikerrel birkózott meg ezzel a helyzettel.

Döntőnek bizonyult, hogy az István király körúton, a volt házgyár területén, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata megvásárolta és az iskola használatába adta azt a többezer négyzetméteres csarnokot a hozzá kapcsolódó iroda épülettel, amely folyamatos átépítéssel, lehetőséget biztosított faipari, ruhaipari, villanyszerelő tanműhelyek, valamint képző- és iparművészeti műtermek kialakítására.

Az iskola területén hat elektronikai, és egy fémipari tanműhely épült meg, a megszűnt BRG-s és MMG-s képzőhelyek kiváltására. Az iskola a műszergyártó és karbantartó szakképzés, valamint az elektronikai-, híradástechnikai- és számítástechnikai technikus képzés gyakorlati bástyája lett.

Ebben az időben a vállalati tanműhelyek szinte teljesen megszűntek, csak a Knorr Bremse Kft. folytatta a tanulók gyakorlati képzését.

Az érettségit adó képzések bővülése

Az érettségit adó képzés, akkori nevén szakmunkásképzési célú szakközépiskola, még a vállalati bázisokon alakult ki, az MMG és a BRG az elektronikai, a DUTÉP az erősáramú képzések gyakorlati hátterét biztosította.

Az érettségit adó képzések sorát az elektroműszerész szakközépiskola indította, 1980-ban. 1985-től a számítástechnikai műszerész és az épületvillamossági szerelő, 1989-től a postaforgalmi, 1993-tól a képző- és iparművészeti, 1995-től a ruhaipari és faipari, majd ezeket a 2000-es években 3 szakma, 2004-ben az informatikai, 2005-ben a mechatronikai, 2009-ben pedig a gépgyártástechnológiai szakközépiskolai oktatás követette.

A szakközépiskolai szinthez kapcsolódó technikus képzések is indultak, ma már minden oktatott szakmacsoportban megtalálható a technikus képzés, vagy az érettségire épülő szakképzés.

A jelenlegi szakképzési kínálat

A sok nehéz év után mára már ismét nagy számban vannak vállalati tanműhelyek. Az iskolai tanműhelyekben elsősorban a szakmai alapozó és a szakgimnáziumi képzések folynak. A legtöbb szakmában a 10. évfolyamtól a tanulók már tanulószerződéssel gazdálkodó szervezeteknél töltik a gyakorlati képzést. Jelenleg a 3 éves képzésben részt vevő szakközépiskolai tanulóink több mint 75%-a rendelkezik tanulószerződéssel.

A képzési struktúra folyamatosan, az ipar képzési igényeinek megfelelően változik, a hagyományos szakmák mellett megjelentek a mechatronikus karbantartó, és az automatikai berendezés karbantartó szakképesítések, válaszként a legújabb kihívásokra.

A jelenlegi szakképzési kínálat

Jelenlegi szakképzési partnerek

Duális szakképző partnereink jelentős része a gépészeti szakmacsoporthoz tartoznak, tanműhelyeikben jelentős létszámban képeznek tanulókat tanulószerződéssel. A képzés után, jellemző, hogy tanulóiknak állást ajánlanak. Folyamatos együttműködés jellemzi a kapcsolatot, mely a beiskolázástól a szakmai vizsgáztatásig tart. Jellemzően közös tevékenységek vannak a pályaválasztásban (közös pályaválasztási kitelepülések általános iskolákba, közösen szervezett felvételik) és a szakképzés folyamatában is (szakmacsoportos egyeztetések szaktanárok, vállalati szakoktatók között).

Duális képzési partnereink mellett meg kell említenünk a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát is. A Kamara tevékenyen támogatja a szakképzést, segít a pályaorientációban az iskola megismertetésében.

A visszatekintéshez hozzátartozik, hogy beszéljünk elért eredményeinkről is (a teljesség igénye nélkül). A szakmaszerkezet változás a gépészet-mechatronika-informatika irányába vitte el az iskola választható képzéseinek többségét.

Büszkén mondhatjuk, hogy az utóbbi évek mechatronikai versenyeinek dobogójára mindig felállhatott legalább egy mechatronikai technikusunk, közülük van, aki már a következő megmérettetésre, a WorldSkills világbajnokságra készül.

Hasonlóan sikeresek a szerszámkészítő tanulóink, akik sokszor az idősebb korosztályt képviselő tanulók között is dobogós helyezést tudnak elérni az országos versenyeken.

Informatikus tanulóink is szépen teljesítenek az országos szakmai tanulmányi és programozási versenyeken. Egy tanulónk megkapta a Gábor Dénes ösztöndíjat is az utóbbi években nyújtott teljesítményéért.

Ebben a tanévben elektronikai ágazati szakmai tantárgyi versenyt nyert tanulónk, de áramkörépítő versenyen és a „Működj” elektronikai eszközépítő versenyen is díjazott volt néhány elektronikai szakgimnáziumi diákunk.

A tanulmányi és sport sikerek mellett büszkék vagyunk a Shell Eco-Marathon csapatunkra, akik európai versenypályán egyetemi csapatokkal versenyeznek évről-évre, és kategóriájukban a középmezőnyben tudják tartani iskolánkat.

Ezek a sikerek is mutatják, hogy iskolánk biztos szakmai alapokat tud nyújtani az itt végzett szakembereknek.

A jövő az iskolai életet is átalakítja, a digitalizáció, az Ipari forradalom 4.0 mindennapossá válása az iskolai képzések tartalmi és módszertani megújulását is megkövetelik az infrastrukturális körülmények folyamatos fejlesztése mellett.

A kereslet vezérelt szakképzés elvárásainak a jelenlegi nagyvállalati partnereink segítségével már most is meg tudunk felelni, célunk, hogy újabb vállalkozásokat is partnereink között tudhassunk.

Meggyőződésünk, hogy a vállalati igényeknek csak akkor tudunk megfelelni, ha tanáraink jól felkészültek, és a képzés technikai háttere is megfelelő támaszt nyújt az oktatáshoz. Ennek biztosításához még szorosabb együttműködésre lesz szükség a duális képzési partnerekkel.

Az 50 év alatt a diákok is sokat változtak, az elkövetkező 50 év nyitányaként megjelennek az iskolánkban az ALFA generáció tagjai is. Ezzel együtt megváltoznak a szakképesítések, átalakulnak a szakmai követelmények is. Ennek megfelelni legalább akkora kihívás, mint elődjeinknek megteremteni az új iskolát. Ahogy nekik sikerült, mi is bízunk abban, hogy a százéves évfordulót ünnepelve utódaink elismerően néznek vissza a mostani korosztály munkájára.

A postai szakember utánpótlás biztosítására, a Magyar Posta Szegedi Igazgatósága igénye alapján, az 1989/90-es tanévben elindult az iskolarendszerű szakképzés. Az iskolában üde színfoltot jelentett egy „lányos szakma” megjelenése, mely a mindenkori „D” osztály volt.

A szakképesítés neve többször megváltozott („Postai forgalomellátó”, „Postai üzleti asszisztens”, „Postai ügyintéző”). A képzés közel 25 éves pályafutása alatt az iskola a Magyar Posta Rt.-vel szoros együttműködésben állt, a posta segítségével kialakításra került kettő postai gyakorlati és elméleti szaktanterem és egy tanteremben számítógépes idegen nyelvi oktató rendszer.

Gyakorlati képzés

A gyakorlati képzést a cég igényének megfelelően a városban és a környező településeken működő posták biztosították. Kiemelkedő szerepe volt a Kecskemét 7. számú Oktató Postának, valamint a Kecskemét 1. számú (városközponti) postának, ahol a gyakorlati vizsgák úgynevezett „élő kezelés”-es rendszerben zajlottak.

Tanposta

A postai szolgáltatás korszerűsödése következtében az iskolai képzés fejlesztése is kiemelt hangsúlyt kapott. 2004 szeptemberétől tanulóink birtokba vehették az iskolától pár száz méterre létesült, minden igényt kielégítő Vacsi hegyi tanpostát. Ezt követően a gyakorlati vizsgáztatás is itt valósult meg.

Gyakorlaton a tanpostán

Kiváló versenyeredmények

A képzésben résztvevő, szakmájukat szerető és értő tanulók a szakmai vizsgák mellett versenyeredményekkel is bizonyították rátermettségüket. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen postaforgalmis tanulóink szinte minden évben kiemelkedő eredménnyel szerepeltek. 1993 és 2013 között az OSZTV-n 5-5 alkalommal I., 3 alkalommal III. helyezést szereztek.

A képzés 2013-ban szűnt meg fenntartói döntés alapján.